Esélyegyenlőségi terv

2014. december 05. péntek, 20:05 megyei.szerkeszto
Nyomtatás

A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete

Esélyegyenlőségi Terve

Esélyegyenlőségi terv letölthető innen

 

 

2012. november 1. – 2014. október 31.

 

 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény (Mt.), valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató) esélyegyenlőségi tervet alkot az alábbiak szerint:

 

I. Célkitűzés

 

Általános célok, etikai elvek

Az aláíró felek az esélyegyenlőségi tervet 2012. november 1. – 2014. október 31-ig tartó időszakra fogadják el.

A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje: 2014. október 31.

A jelen megállapodást aláíró felek elkötelezik magukat a munkahelyi esélyegyenlőség elvei mellett, és ennek érdekében intézkedéseket hoznak.

A jelen megállapodást aláíró felek az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak.

A jelen megállapodást aláíró felek kötelezettséget vállalnak, hogy a nők, a 40 év feletti munkavállalók, roma identitású, fogyatékkal élő és családos munkavállalók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak, különösen a bérezés, szakmai előmenetel, képzés, munkakörülmények, a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények terén.

A Munkáltató elkötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű megkülönböztetésére, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük és munkavállalói érdekvédelmi tevékenységük miatti diszkriminációra. Ez alól kivételt képeznek a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges és arányos megkülönböztetés esetei.

A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során. A Munkáltató a foglalkoztatás során olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket alkalmaz, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését, és mindezek előmozdítása érdekében együttműködik a munkavállalókkal, bevonja az őket közvetlenül érintő, az esélyegyenlőségüket érintő intézkedések meghozatalába.

 

 

II. Helyzetfelmérés

A helyzetfelmérés adatai a 2012. október 31-i adatokat tartalmazzák. (Zárójelben a korábban hatályos Esélyegyenlőségi Terv készítésekor mért adatok szerepelnek.)

A Munkáltatónál a munkajogi jogviszonyban állók száma: 151 fő (185 fő). Ebből:

 

A munkajogviszony jellege szerint:

A képzések területén:

A juttatások területén:

 

 

 

 

 

 

Munkavállalók iskolai végzettsége, pozíciója:

A csökkent munkaképességű, illetve fogyatékkal élő munkavállalók képzettsége a munkáltatónál intézményben a legalacsonyabb.

Az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél idősebb női munkavállalók.

Az idegen nyelvtudással rendelkező munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a nők.

A számítógép kezelői ismeretekkel rendelkező munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél fiatalabb munkavállalók.

A vezető beosztású munkavállalók közt magasabb a nők aránya.

Esélyegyenlőséggel kapcsolatos panaszok száma:

 

Az előző Esélyegyenlőségi Terv hatálya alatt két alkalommal indult esélyegyenlőséggel kapcsolatos eljárás a munkáltatónál. Egy alkalommal az Esélyegyenlőségi Vizsgálóbizottság javaslattételével zárult az ügy, egy esetben a panaszosok nem kívánták az Esélyegyenlőségi Vizsgálóbizottság eljárását, ezért az esélyegyenlőségi megbízott javaslatot tett az eljárás megszüntetésére.

III. Programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében

 

A helyzetfelmérés során nem tapasztaltunk hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók egy csoportjánál sem. A helyzetfelmérés alapján a következő követelményeket fogalmazzuk meg a munkavállalói esélyegyenlőség biztosítására.

 

1. A munkaerő felvétel területén a Munkáltató

 

 

 

2. Egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének érvényesülése érdekében szükséges

3. A Munkáltató a hátrányos helyzetű csoportok és munkavállalók támogatását a jövőben is biztosítja különösen a következő területeken:

A munkáltató az egyes speciális helyzetű, védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalókról – önkéntes adatszolgáltatásuk alapján – nyilvántartást vezet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek megfelelően. A munkáltató az alábbi, önkéntesen tett dolgozói nyilatkozatok tartalmát kezeli:

 

  1. A Munkáltató az összes munkavállaló számára továbbra is biztosítja az egészséges életmód folytatása érdekében
    • a szervezeten belüli eseti egészségügyi szűrések, egészségvédelmi programok lehetőségét,
    • a rendszeres orvosi ellenőrzést, a veszélyeztetett csoportoknak (nők, 40 év felettiek, képernyő előtt dolgozók) szűrővizsgálatokon való szervezett részvételét,
    • az egészségmegóvás érdekében a munkavégzéshez szükséges védőfelszerelést, és - a költségvetési lehetőségek keretei között - a munkahelyi ergonómiai szempontoknak megfelelő irodai berendezést, felszerelést.

 

 

  1. Munkahelyi előmenetel területén a Munkáltató

 

 

 

 

 

 

  1. A képzések területén a Munkáltató

 

 

 

 

 

 

 

  1. Gyerekneveléssel kapcsolatos kedvezmények:

 

 

 

 

 

 

  1. 40 éven felüli munkavállalók kedvezménye

 

 

  1. Megváltozott munkaképességű munkavállalók kedvezménye

 

 

 

IV. Egyenlő bánásmód követelményének megtartását szolgáló intézkedések

 

 

 

 

 

V. Egyenlő bánásmód követelményének sérelme és esélyegyenlőséggel kapcsolatos panaszok esetén alkalmazandó eljárásrend

 

Az egyenlő bánásmód megsértése esetén a munkavállaló az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően panasszal élhet a Munkáltatónál, melyet az köteles kivizsgálni. A panasztétel nem korlátozza a dolgozót abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje.

Az egyenlő bánásmód megsértése esetén indított eljárásban a munkavállalónak meg kell jelölnie, hogy a munkáltató mely intézkedése vagy magatartása következtében érte őt hátrány, és hivatkoznia kell arra, hogy a hátrány okozásakor a 2003. évi CXXV. törvény 8. §-ban meghatározott tulajdonságok valamelyikével rendelkezett.  Az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy adott jogviszonyban nem volt köteles megtartani.

A munkavállaló az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével, így a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel, zaklatással, jogellenes elkülönítéssel, megtorlás előfordulásával kapcsolatos panaszát, valamint az esélyegyenlőséggel kapcsolatos bármely más panaszát az Esélyegyenlőségi Megbízottnál terjesztheti elő írásban vagy szóban. Szóban előterjesztett panasz esetén az Esélyegyenlőségi Megbízott a panaszról jegyzőkönyvet készít.

 

Az Esélyegyenlőségi Megbízott a panaszt – a panasztevő kérelmére, ha ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza, anoním módon – a panasz megtételétől számított 3 munkanapon belül a Munkáltató elé terjeszti.

 

Amennyiben a panasz munkáltatói intézkedés ellen irányul, a Munkáltató az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a Munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy elbírálásáig. Amennyiben a panasz nem a Munkáltató intézkedése ellen irányul, a Munkáltató a panasz kivizsgálásáig és elbírálásáig is köteles mindent elkövetni a munkavállaló által kifogásolt jelenség (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.) megszüntetése érdekében.

 

A Munkáltató a panasz kivizsgálására 3 fős Esélyegyenlőségi Vizsgálóbizottságot jelöl ki. A bizottság tagja az esélyegyenlőségi megbízott, a panasztevő közvetlen munkahelyi felettese, valamint a munkáltató által delegált jogász.

 

Az Esélyegyenlőségi Vizsgálóbizottság a panaszt kivizsgálja. A bizottság a vizsgálatot a panasztevő kérésére – ha ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza – a panasztevő személyének titkokban tartásával, adatainak zárt kezelésével végzi el. A vizsgálat során a bizottság a panasztevőt és a panasszal érintetteket, tanúkat meghallgathatja, a panasszal kapcsolatos iratokba betekinthet, helyszíni szemlét tarthat. A bizottság a vizsgálat eredményéről jelentést készít, és a panasz megoldására vonatkozó javaslatával együtt a kijelölésétől számított 8 munkanapon belül a Munkáltató elé terjeszti.

A Munkáltató az Esélyegyenlőségi Vizsgálóbizottság jelentésének benyújtásától számított 3 munkanap alatt meghozza érdemi döntését és arról írásban tájékoztatja a panasztevőt. Amennyiben a Munkáltató jogsértést állapít meg, intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről, valamint a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásáról.

Amennyiben a munkavállaló nem igényli a fenti panasztételi eljárást, vagy a Munkáltató döntését, intézkedését nem fogadja el, a 2003. évi CXXV. törvény vonatkozó rendelkezései szerint (12-17. §) igényelhet jogorvoslatot.

A panasztételi eljárásban meghatározott határidők indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb az eredeti időtartamukkal meghosszabbíthatók. A meghosszabbításról a panasztevőt haladéktalanul tájékoztatni kell.

A fenti eljárás valamennyi résztvevője köteles tiszteletben tartani a panasztevő és az eljárásban érintett egyéb résztvevők (tanúk) személyes adatainak védelméhez fűződő jogát, és köteles titokban tartani az eljárás során tudomására jutott információkat. A Munkáltató az eljárás eredményeként meghozott döntéséről a munkavállalókat az ügy tárgyának megfelelő körben, a személyes adatok védelméhez fűződő jog biztosításával tájékoztathatja.

VI. Záró rendelkezések

Az Esélyegyenlőségi Terv 2012. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az Esélyegyenlőségi Munkacsoport köteles megismertetni a munkavállalókkal.

Az Esélyegyenlőségi Terv a Munka törvénykönyve, az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint az Uniós és egyéb nemzetközi egyezmények figyelembe vételével készült.

A jelen megállapodást a munkahelyi esélyegyenlőség érdekében alulírottak aláírásukkal elfogadták.

Zalaegerszeg, 2012. október 31.

 

Munkáltató részéről:

Dr. Baracskai Józsefné megyei igazgató

 

Esélyegyenlőségi Munkacsoport részéről:

Németh András igazgató helyettes

Nyírő Tiborné területi vezető

Szőlősi Márta területi vezető

Dr. Tőke Alajos jogtanácsos

Dr. Dömötör László esélyegyenlőségi megbízott

1. számú melléklet

 

Az Esélyegyenlőségi Munkacsoport tagjai:

 

  1. Németh András igazgató helyettes
  1. Nyírő Tiborné területi vezető
  1. Szőlősi Márta területi vezető
  1. Dr. Tőke Alajos jogtanácsos
  1. Dr. Dömötör László esélyegyenlőségi megbízott